Skip to content
Increase font size Decrease font size Default font size

Jánoshalmi Kistérségi Egészségügyi Központ Nonprofit Közhasznú Kft.

Csontritkulás

Gyakran felmerülő kérdések a csontritkulásról

A csontritkulást a XIX. század végéig az orvosok szinte nem is ismerték. A törékeny és porózus csontozat a kórboncnokok között orvosi ritkaságnak számított. Az első világháborút követően azonban egyre inkább a figyelem homlokterébe került e kórkép, és a XX. század végére kiterjedt néprétegeket érintő súlyos globális problémává nőtte ki magát. A csontritkulást az egyik legnagyobb népbetegségként tartjuk számon korunkban. A néma járvány rohamos terjedése miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 2000-es évek első 10 évét (2000-2010) a csontok és ízületek évtizedének nyilvánította.

 

Mi az a csontritkulás?

A csontritkulás vagy más néven osteoporosis során a csontok törékennyé, porotikussá válnak, ami a törési kockázat veszélyét rejti magában. Az elváltozás évek alatt alakul ki, sokszor tünetmentesen. A betegekben sokszor csak akkor tudatosul a betegség, amikor törést szenvednek egy rossz mozdulat vagy elesés kapcsán, ezért nevezik néma járványnak a csontritkulást. Sajnos a csonttörések sokszor súlyos következményekkel járnak, az esetek jelentős részében halálos szövődmény is kialakulhat.

Miért alakul ki ez a betegség?

A csont olyan élű szövet, ami állandó megújuláson megy keresztül életünk során. A folyamat csontbontásból és építésből áll. A fiatalkorra jellemző, hogy a csontépítés felé tolódik a folyamat, aminek eredményeképpen a csontok tömege nő. 25-30 éves korunkra érjük el a maximális csonttömegünket, ettől kezdődően a csontbontó folyamatok válnak hangsúlyosabbá, így a csonttömeg csökkenni kezd, évente kb. 1%-kal.

Kit fenyeget a csontritkulás veszélye?

A kor előrehaladtával nő az osteoporosis veszélye.

A csontvesztés üteme nők esetében a változókor utáni néhány évben felgyorsul, mivel a hormonális változás a csontrendszerre is kihat. Az élettani csontvesztés azonban a férfiakat is érinti idős korban, de a törési kockázathoz vezető állapot általában később következik be.

A csontritkulás kialakulásában a genetikai/örökletes tényezők is szerepet játszanak, a családi halmozódás előrevetíti a fokozott rizikót. Hajlamosabbak a csontritkulásra a vékony csontozatú, alacsony testsúlyú hölgyek. Akinek már volt csontritkulásból adódó csonttörése, annál sokszorosára n? a rizikója a következőtörés kialakulásának.

Egyes krónikus betegségek, illetve gyógyszerek (kortikoszteroidok) szedése mellett is megnő a betegség kialakulásának veszélye. Ezen kívül a mozgáshiány, ágyhoz kötöttség szintén fontos hajlamosító tényező.

Megelőzhető-e a csontritkulásból adódó törés?

Sokat tehetünk magunk is a betegség kialakulásának megelőzése érdekében. Fontos a megfelelő táplálkozás. Ajánlatos az egészséges csont kialakulásához alapvetően szükséges, kalciumot és D vitamint tartalmazó ételek fogyasztása (pld. tejtermékek, halak, tojás).

Napfény hatására a bőrben is termelődik D vitamin, ezért javasoljuk jó idő esetén szabadban a sétát, a délutáni napozást. Az egészséges életmód elengedhetetlen része a gyakori testmozgás is, ami erősíti a csont- és izomrendszert.

A legtöbb elesés otthon történik, ami megelőzhető lehetne, néhány praktikus intézkedéssel (pl.: csúszásmentes padlózat, elektromos-, ill. telefon vezetékek biztonságos elhelyezése, a lépcsők szélének csúszásmentesítése)

A rossz látás is szerepet játszhat a töréssel járó balesetekben, ezért fontos a rendszeres szemorvosi vizsgálat, szükség esetén az előírt erősségű szemüveg viselése, a szoba, folyosó megfelelő megvilágítása.

Kerüljük a túlzott alkoholfogyasztást, és lehetőleg ne dohányozzunk. Érdemes rendszeresen ellenőriztetni vérnyomását, mert a vérnyomás ingadozások is okozhatnak szédülést, elesést.

Milyen tüneteket okoz a csontritkulás?

Az osteoporosis gyakran észrevétlen marad a beteg számára. Néhány tünet azonban figyelmeztető jel lehet, ilyen például, ha a testmagasság csökken, a gerinc meggörbül (a szoknya elől hosszabb lesz vagy azt a polcot már nem érjük fel, amire addig nyugodtan tudtunk pakolni), a hasfal megereszkedik, derék- és gerincfájdalom jelentkezik. A megváltozott testalkat egyensúlyi bizonytalanságot is okozhat.

Milyen gyógyszeres kezelési módok lehetségesek?

Ma már sokféle kezelési mód áll rendelkezésre, melyekből kezelőorvosa bizonyára kiválasztja az Ön számára legmegfelelőbbet. Elengedhetetlenül fontos a megfelelő ásványi anyag tartalmú étrend (például tejtermékek minden formában), vagy kalciumot tartalmazó étrend-kiegészítők fogyasztása. A csontritkulás kialakulását gátló gyógyszerek hatékonyságához szükség van megfelelő D vitamin ellátottságra, tekintettel arra, hogy Magyarországon bizonyos területeken a 60 év felettiek 50-60%-a D vitamin hiányos.

A csontritkulás elleni gyógyszereknek két nagy csoportja van. Az egyik megakadályozza a kóros csontritkulás folyamatát, a másik csoport pedig a csontépítést fokozza.

A kezelésben emellett rendkívül fontos a mozgásképesség és a fájdalomcsillapítás. Ezekben segít a gyógytorna és a fizikoterápia.